Mit kell tudni a Baker-cisztáról? Nincs szükség kezelésre, elég csak megfigyelni?

0
312
Baker-ciszta

Ha a térdvizsgálat során kiderül, hogy Baker-cisztánk van, az legalább olyan rémisztően hangzik, mint amikor azt halljuk, hogy a derékfájdalmunkat gerincsérv okozza. Ám több kutatás is azt igazolja, hogy ez utóbbi spontán is gyógyulhat, és a fájdalomért sem mindig a sérv felelős. Ebből vajon az következik, hogy a Baker-cisztától sem kell azonnal megszabadulni? Az alábbiakban Olosz József, a Sherlock Rehab vezető gyógytornásza, manuálterapeutája segít, hogy jobban megértsük a problémát.

Olajozott működés

Nem is gondolnánk, hogy a testünk több mint 250 folyadékkal (hialuronsav) teli kis tömlőt (bursa) tartalmaz – ezek az inak alatt helyezkednek el, segítik azok csúszását, olajozását. A kenő anyag, azaz a hialuron az egész kötőszöveti rendszerben megtalálható, de természetesen a tömlők sokkal nagyobb mennyiségben tartalmazzák, hiszen az inakon erőteljesebb igénybevételnek vannak kitéve.

Nem valódi ciszta

Fontos tisztázni, hogy a Baker-ciszta nem valódi ciszta, hanem a combhajlító izom ina alatt elhelyezkedő tömlő megnagyobbodása. Ez azt jelenti, hogy ezt a bursát csak akkor nevezzük Baker- (vagy popliteális) cisztának, ha kitágul és megtelik folyadékkal. Érdemes tudni, hogy az 50 évnél idősebb korosztály 50 százalékánál ez a tömlő érintkezik a térdízülettel, ezáltal az ízületi folyadék közös mélyedésévé válik.

De miért duzzad meg?

Ha probléma van a térdízületünkben, akkor a tömlők sejtjei ezt érzékelik, és elkezdenek nagyobb mennyiségű hialuront (egyéb folyadékot is) termelni, ezzel fokozzák a hatékonyabb csúszást.

Ezek a sejtek egészen addig termelik ezt a folyadékot, amíg nem javul a térdünk állapota. Látjuk tehát, hogy a szándék teljesen pozitív –  a szervezetünk segíteni szeretne –, az eredmény mégis egy megduzzadt tömlő.

Fontos tudni, hogy bár a Baker-ciszták a legtöbb esetben tünetmentesek, azért előfordulhat, hogy hátsó térdfájdalmat, ízületi merevséget vagy beszűkült mozgástartományt okoznak.

Miért nem kell kezelni?

Azt már tudjuk, hogy a Baker-ciszta valamilyen térdízületi probléma miatt alakul ki. Azt is tudjuk, hogy létezik ugyan műtéti megoldás, mégpedig a ciszta leszívása, viszont a beavatkozást követően az esetek kétharmadánál a tömlő ismét folyadékkal telítődik. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a leszívástól a probléma még nem szűnik meg. A sejtek továbbra is azt az utasítást kapják, hogy a térdízület veszélyben van, ezért még mindig szükség van az olajozásra, tehát nincs mese, továbbra is termelni kell a hialuronsavat, és más egyéb folyadékot.

A Baker-ciszta egy mankó

A térdpanasznak számos oka lehet: előfordulhat, hogy sérült az ízület vagy egy szalag, esetleg meghúzódott a combhajlító izom. Bármi is idézze elő, a Baker-ciszta az esetek túlnyomó részében nem igényel kezelést, csak megfigyelést.

– Miután megvizsgáltuk a pácienst, alaposan kikérdezzük a múltjáról, és felállítunk egy kezelési tervet. Amennyiben kiderül, hogy egy korábbi, combhajlító izom sérülés következtében alakultak ki a panaszok, akkor az adott problémát kezeljük, de a Baker-cisztát békén hagyjuk és csak figyeljük.

Vagy, ha egy síbaleset miatt megsérültek az oldalszalagok, akkor speciális kezelésekkel megerősítjük őket, de a Baker-cisztához ebben az esetben sem nyúlunk, csak figyeljük. És amikor azt tapasztaljuk, hogy az adott kezelés hatására visszahúzódott a ciszta, akkor az azt jelenti, hogy legyőztük a problémát – mondta a szakértő.

Előfordul, hogy nem húzódik vissza?

– Igen, előfordulhat. Amennyiben olyan, komolyabb ízületi sérülés – például keresztszalag szakadás – történik, ahol a manuálterápiás kezelés nem hatásos, akkor a folyamatot már nem tudjuk visszafordítani. Ebben az esetben természetesen orvosi segítségre van szükség. Az viszont jó hír, hogy egyre kevésbé népszerű beavatkozás a ciszta leszívása, hiszen az orvosok is a probléma okát próbálják kezelni – injekcióval, műtéttel – a Baker-cisztát pedig csak megfigyelik – magyarázta Olosz József.